Történet
A mai Kossuth Lajos tér várostörténeti léptékben viszonylag fiatalnak számít, létrejöttét az Országháznak és Steindl Imrének köszönheti. Az addig építési területként használt tér parkosítását a millenniumi ünnepségek katalizálták, így a középső rész már a századfordulóra, míg a déli rész Andrássy Gyula lovasszobrával 1906-ban készült el, az északi rész parkosítását pedig az I. világháború kitöréséig fejezték be. A viszonylag egységes koncepciót hamar felülírták a két világháború közötti időszak szoborállításai, valamint az ezekhez kapcsolódó modernebb kialakítás a tér középső és északi részén. A II. világháborút követően semmiféle mesterterv nem érvényesült, ami közvetlenül a harcok után még érthető volt, azonban a következő évtizedekben aligha. Így az átfogó zöldfelületi koncepció nélkül, ad hoc módon alakuló teret szép lassan az autók vették birtokba.
A projekt
Az Országgyűlés a 61/2011 (VII. 13.) számú határozatában döntött a Kossuth Lajos tér teljes rekonstrukciójáról. A Steindl Imre Program célul tűzte ki egy olyan reprezentatív, az Országház építészeti jelentőségét kiemelő városi tér kialakítását, amely Magyarország alkotmányos főtereként, valamint emberközpontú, gyalogosbarát közösségi térként is működik. Ennek megfelelően, 2014 tavaszára a közel hét és fél hektárnyi terület minden négyzetmétere megújult, eltűnt az aszfaltburkolat, a biológiailag aktív zöld- és vízfelület pedig nagyobb lett. A korábban spontán burjánzó növényzetet átgondolt, fenntartható parkstruktúra váltotta fel, döntő részben Magyarországon honos növényekkel, 133 új fával, 92 ezer cserjével és csaknem 12 ezer négyzetméter gyepszőnyeggel. A téren megszűnt a gépjárműforgalom, a villamos pedig új, különleges eljárással készült, zajcsökkentett pályán halad. A tér új díszburkolata elegáns és tartós, az utcabútorok egységes megjelenésűek, a padok megpihenésre, szemlélődésre csábítanak. A teljes közműhálózat megújult, eltűnt a csúf oszlop- és kábelrengeteg. Az Alkotmány utca torkolatánál vízmedence zárja le a teret, amely mögött helyezkedik el a 33 méter magasan lobogó országzászló. A rekonstrukció a megújult rakparti sétányt is szervesen bekapcsolja a tér szerkezetébe. Az Országgyűlés határozata arról is rendelkezett, hogy a tér képzőművészeti arculatát az 1944 előtti állapotba kell visszaállítani. Ez hosszabb időt vett igénybe, de 2016 őszén a sorban utolsó szobrot, Gróf Andrássy Gyula teljesen megsemmisült, ezért újraalkotott bronz lovas szobrát is felavatták. Ehhez hasonló módon, fotók és dokumentumok alapján faragták újra gróf Tisza István emlékművét is, a Kossuth Lajos-szoborcsoport alakjait pedig pontos másolatok birtokában reprodukálták. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát darabonként restaurálták, majd a korábbi helyétől kissé távolabb állították vissza. Az Országház főbejáratát őrző bronzoroszlánok felújítása, illetve a Nagyatádi Szabó István-szobor elveszett bronzreliefjének rekonstruálása, visszahelyezése ugyancsak megtörtént. Az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emlékhelye a földfelszín alatt, az Országház – a beruházás során feltárt – egykori déli szellőzőjében kapott helyet, az északiban pedig egy kőtár nyílt meg. A téren a II. világháború után felállított szobrok felújítva, más fontos közterületekre kerültek.
A projekt az Országgyűlés Hivatala beruházásában valósult meg, a Steindl Imre Program részeként, még a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. létrehozása előtt.
A projekt
A Hültl-féle tervet megvalósító Szabad György irodaház megépülése elodázhatatlanná tette a Kossuth Lajos tér déli oldala egységes képének megteremtését. A Kossuth Lajos tér 9. és 10. számú épületek homlokzati- és tetőrekonstrukciójának előkészítése 2017-ben kezdődött el.
Partnerek
Tervező: Közti Zrt. – Tima Stúdió
Kivitelező: Kész Építő és Szerelő Zrt. és Kész – Ventus projekt Kft.
Galéria
